Érzelmi hőmérő

Uncategorized

Mi az érzelmi hőmérő? Mire jó?

Azoknak a gyerekeknek, nyújt segítséget, akik nehezen ismerik fel saját (illetve mások) érzelmeit, és nehezen képesek ezen változtatni. Fontos készség, hogy fel tudjuk ismerni, ha mérgesek, szorongók stb. vagyunk, és tudjunk ezen változtatni. Ennek a készségnek a megtanulására nagyon jó módszer az érzelmi hőmérő. Leegyszerűsítve vizualizálja, azaz láthatóvá teszi az érzelmeket, és könnyíti a tanult leküzdési stratégiák előhívását.

Ez az egyszerű eszköz segít ráhangolódni arra, hogy hogyan érzünk, milyen jelei vannak a különböző érzelmeknek, segít realizálni milyen érzés megélni őket, segíti a gyermeket az önszabályozásban, segít a gyerekeknek a testükben és az elméjükben is érezhető intenzív érzelmek felismerésében.

Fontos, hogy a szülő, vagy pedagógus ne csak az érzelmek felismerését és megnevezését tanítsa meg, hanem azt is, hogy milyen megküzdési stratégiákat tud alkalmazni a gyermek egy adott érzelem megélésekor. Fontos, hogy tudjon mihez nyúlni, amikor felismeri magán, hogy az érzelmei túl intenzívvé váltak (légző gyakorlatok, vizualizáció, nyugi kuckó, elvonulás, düh levezetés céljából párnába bokszolás, kiabálás megengedett formában, stb.). Érdemes beépíteni egy segítségkérő stratégiát is (ha szükséges), arra az esetre, ha magától már nem képes szabályozni érzelmeit, és külső segítségre is szüksége van.

Hogyan használjuk?

Az érzelmi hőmérő használata nemcsak abból áll, hogy megmutatjuk a gyereknek, és megkérdezzük, hogy most épp hogy érzi magát, ez a folyamat egy bevezető lépésnek nagyon jó, azonban a módszer lényegét nem érhetjük el vele. Azaz nem képes ennyivel megtanítani a gyermeknek, hogyan változtasson érzelmi állapotán.

Bevezetése precíz előkészületet igényel: össze kell gyűjteni azokat az érzelmeket, amelyeket a gyermek megél, és képes is megkülönböztetni egymástól. Ezért az érzelmi hőmérőt a gyerek életkorának, és képességeinek megfelelően használjuk. Ha még kicsi és csak az alapvető érzelmeket ismeri fel, használjunk egyszerűen egy mosolygós és egy szomorú arcot.

Ezután beszéljük át vele a képeket: melyik érzelmet jelöli, írjuk le a hozzá tartozó érzelmet. Mi történik előtte, mi szokta kiváltani az érzést? Vannak-e előjelei? Hogyan nézek ki, és hogy érzem magamat, amikor azt az érzelmet élem meg? Nyugalmi állapotban tükör előtt lehet gyakorolni. Képeket, fotókat nézegetni emberekről, és az érzelmeik felismerését gyakorolni, illetve kitalálni, mi történhetett velük.

További lépés, hogy megbeszéljük a gyermekkel, hogyan lehet kilépni az adott érzelemből. Mindenképpen közösen beszéljük át, ötleteljünk, és tervezzük meg a gyerekkel, hogy mik a lehetséges stratégiák az egyes érzelmi szintek kezelésére, de különösen dühroham esetén.
Segítsük a gyereket a megküzdési stratégiáinak kifejlesztésében.

Szerepjáték formájában játsszuk el, hogyan viselkedik, amikor az adott érzelmi állapotban van. Akkor gyakoroljuk a stratégiákat, amikor a gyerek nyugodt, vagy boldog. Ne csak egyszer, többször is. A gyakorlás bevési ezeket a viselkedésmintákat, így a gyerek valószínűbben hajtja végre őket akkor, amikor haragos, vagy épp szorong. Mindig kössük az érzelmi hőmérő képeihez a viselkedés mintákat, és a megküzdési stratégiákat is, így az adott érzelmi állapotban könnyebben előhívhatja őket.



Pár példa az érzelmi skálára:

1. A nagy mosolygós smiley: A boldogságot fejezi ki. Nagyon jól vagyok, és ezt onnan tudom, hogy nevetek és mosolygok.

2. Nyugodt arcú smiley: Elég jól vagyok. Minden rendben.

3. Szomorú arcú smiley: Bánatos vagyok és sírok.

4. Fáradt arcú smiley: Nagyon kevés energiám van, álmos, fáradt vagyok. Nehezen tudok figyelni

5. Haragos arcú smiley: Most épp valami nagyon kellemetlen dolog történik. Nem jó érzés egyáltalán. Érzem, hogy kezdek dühös lenni. Egyáltalán nem akarok már mosolyogni, sőt, inkább kiabálni támad kedvem, esetleg csúnya dolgokat is mondok.

6. Dührohamos smiley: Elvesztettem a kontrollt, nagyon dühös vagyok, kiabálok. Előfordul, hogy megsebzek másokat, vagy magamat, vagy tönkreteszek dolgokat, köpködök.

Pár módszer a lenyugváshoz:

  • Légző gyakorlatokat végezhetek.
  • A helyzet megváltoztatása: otthagyhatom a szituációt, és elmegyek egy nyugodt helyre, vagy valami olyat csinálok, ami jó érzéssel tölt el.
  • Tornagyakorlatokat végzek, hogy elégessem az energiát, és a rossz érzéseket: futok, ugrálok, belebokszolok a levegőbe.
  • Rajzzal vagy más alkotó úton fejezem ki az érzelmeimet.
  • Kicserélem a rossz gondolatokat jóra.
  • Elképzelem magam egy másik helyzetbe, vagy, hogy egy pajzs megvéd a rossz gondolatokról, vagy elképzelem, hogy a rossz gondolatokat lehúzom a WC-n.
  • Szóban jelzem környezetemnek az érzelmi állapotomat.
  • Egy előre kinevezett párnába belebokszolhatok, hogy mérgemet kiadhassam
  • Egy előre kinevezett párnába beledughatom a fejem, és teljes erőmből kiabálhatok, hogy megnyugodjak
  • Egy előre kinevezett tárgyat (pl.: textil játék, rágóka) rágcsálhatok, rázhatom, nyomkodhatom
  • Nyugtató dalt énekelhetek
  • Szenzoros játék használata lenyugváshoz



Arról is érdemes listát csinálni, hogy mi az, amit NEM szabad csinálni: rombolni, káromkodni, verekedni, stb. Ezeket a viselkedésformákat azonban nem szabad eljátszani, csupán megnevezni, hogy ne vésődjenek bele a gyermekbe, mint lehetőségek.

Az érzelmi hőmérő használata a gyakorlatban

A hőmérőt nem javasolt használni nagyon felfokozott érzelmi állapotban, mivel a gyermeket ilyenkor érzelmei irányítják, nehezebben gondolkodik logikusan. Azonban miután megnyugodott, be lehet azonosítani, át lehet beszélni a gyerekekkel az érzelmeit, és a történteket:

  • mi történt vele,
  • ez milyen érzelmet váltott ki belőle,
  • milyen jelei, jellegzetességei vannak az adott érzelmi állapotnak, kellemes-e számára,
  • milyen érzés volt így viselkedni,
  • hogyan lehetett volna máshogy viselkedni, megoldani az adott problémát

Fontos, hogy megerősítsük a gyermekben, hogy az adott nem kívánt viselkedés ellenére is szeretjük, nem haragszunk rá. Bízunk a fejlődésében, és a későbbiekben is segíteni fogjuk érzelmei könnyebb megélésében, és szabályozásában.

Ha már a gyermeknek nagyobb gyakorlata van az érzelmei felismerésében, és a stratégiákat is jól ismeri, el lehet kezdeni alkalmazni a hőmérőt a felfokozott érzelmi állapotokban is: mi magunk megnevezzük az érzelmi állapotát (rákérdezünk), és közösen felidézzük a hőmérő segítségével, milyen stratégia segít kijönni az adott érzelmi állapotból. Szükség esetén segítsük a gyermeket. Pl.: mérges vagy? Valami feszít belülről? Szeretnéd kérni a bokszolópárnádat?


A hőmérőnek rengeteg változata van. Előre elkészített formája, amely letölthetjük az internetről. Illetve készíthetünk saját, testre szabott változatot, akár közösen a gyerekünkkel. Ha bevonjuk a készítés folyamatába is, sokkal szívesebben használják majd az eszközt!

Letölthető érzelmi hőmérő: https://veryspecialtales.com/emotions-chart/