AAK – augmentatív és alternatív kommunikáció

Uncategorized

Mi az, hogy kommunikáció? Mi az, hogy beszéd? Miért különböztetjük meg őket?

A kommunikáció sokkal tágabb fogalom, mint a beszéd. A kommunikáció egyik fajtája a beszéd. De csak az egyik; rengeteg más formája is van a kommunikációnak, például az is, ha direkt, tudatosan nem kommunikálok (ez egy erőteljes „Hagyjatok békén!” jelzés is lehet). A beszéd során a nyelvet a saját vágyaink, szándékaink, céljaink elérésére használjuk. Tehát tudok kérni a pékségben 2 kiflit magamnak, vagy segítséget kérni, ha eltévedtem.

Mi történik akkor, ha a beszéd valami oknál fogva akadályoztatva van, nem indult be, vagy megakadt?

Ilyen esetekben érdemes az AAK-hoz fordulni!

Az AAK jelentése: Az érthető beszéd és a kommunikáció átmeneti vagy tartós pótlására szolgáló kommunikációs eszközök, rendszerek és módszerek; súlyos nyelvi és/vagy beszédzavart mutató személyek számára mind a kifejezés, mind a megértés területén.

Célja az interakcióban való részvétel támogatása, a kommunikációhoz való jog biztosítása. A beszédtől eltérő, azaz alternatív módón, illetve az eddig meglévő kommunikációs eszközeinek kiegészítő, azaz augmentatív használata. (Kálmán, 2005)

Mit jelent pontosan ez a definíció?

Azt, hogy azoknak az embereknek nyújt segítséget változatos módokon, akiknek a beszéd nem elégíti kommunikációs szándékát. Segítő eszköz, ha beszédprodukcióval van gond, vagy, ha a beszéd megértésével. Többféle fogyatékosság típusnál, és problémakörnél használható.

A definícióból az is kiderül, hogy olyan esetben is segít az AAK, ahol csak átmeneti elakadás van a beszédben: késve indul be a beszéd, vagy átmenetileg elveszti a beszédképességét (pl.: Stroke után). Az AAK eszközök használata tehát nem jelenti feltétlenül azt, hogy a használója ezután soha sem fog tudni beszélni.

Az, hogy valaki képekkel, tárgyakkal vagy gesztusjelekkel fejezi ki magát, nem zárja ki egyből a beszéd képességét. Az AAK segít áthidalni azt az időszakot, amíg a személy mondanivalója és beszéde el nem éri ugyanazt a szintet. Bizonyos esetekben ez sohasem történik meg (pl.: beszédképtelenség, vagy súlyos és halmozott fogyatékosság esetében), egyedül számukra jelenti az AAK a beszéd tartós pótlását.

A beszéd a kommunikáció legkönnyebb, leggyorsabb, legkézenfekvőbb formája, ezért a legtöbb esetben a kommunikációs megsegítésre szoruló személy igyekezni fog a beszéd minél jobb kihasználására. Az AAK eszközöket nem a szóbeliség helyett, hanem mellett használjuk.

Kiknek jó az AAK?

Minden olyan személy számára, aki gondolatait, vágyait, kérdéseit nem képes beszéd útján kifejezni, illetve nehézséget jelent számára mások beszédét értelmezni. Tehát azok számára is hasznos, akik használnak pár szót, vagy azoknak, akik esetleg csak visszaismétlik a hallott mondatokat (függetlenül a mondat összetettségétől).

Ezek alapján az AAK segítséget jelenthet:

  • autizmus spektrum zavar diagnózis esetén (ha a kommunikáció is érintett)
  • értelmi fogyatékosság esetén (ha a beszéd késve, illetve gyengén indult be, vagy elakadt)
  • nyelvi zavarok esetén (pl.: megkésett beszéd, afázia, disfázia, mutizmus)
  • Stroke esetén
  • mozgássérülés esetén (kiváltképp ha a szájkörüli izmokat is érinti a probléma)
  • súlyos és halmozott sérülés esetén
  • érzékszervi sérülés esetén (látás- és/vagy hallássérülés)
  • Parkinson, Alzheimer, demencia esetén

A felsoroltak alapján látszik, hogy az AAK alkalmazása nincs életkorhoz kötve, felnőtt korban is alkalmazható, bevezethető, ha az adott személynek szüksége van rá.

Miért jó az AAK?

Az AAK segíti a használóját, hogy bekapcsolódjon társas környezetébe, saját környezetének aktív irányítójává válhasson, kommunikációs sikereket érjen el. Ezzel egyidejűleg csökkenti a kirekesztettség érzetet, a kommunikációs motiválatlanságot, és a sikertelen próbálkozások okozta frusztrációt. Ezek hatására nem csak az AAK eszközös kommunikáció, de sok esetben maga a beszéd is fejlődni szokott. Természetesen ez egyénenként változó.

Hogyan?
Az AAK egy gyűjtőfogalom, a különböző eszközök és módszerek összességét jelenti. Ide tartozik minden olyan eszköz, amely segít „megmutathatóvá” tenni a beszédet. A képekkel való kommunikáción át a jelnyelven keresztül az elektronikus kommunikációs eszközökig nagyon széles a lista.

Mint ahogy már említettem, nem csak az eszközök gyűjtőneve az AAK, hanem ezen eszközök betanításához, használatához tartozó módszereket is magába foglalja.

Milyen eszközök, módszerek tartoznak pontosan ide?

Vannak eszköz nélküli rendszerek, ide tartoznak a hangadások (kiáltás, sírás, nevetés) és a beszéd, illetve a mozdulatokkal való jelzés: jelnyelv, egyszerűbb formája: gesztusjelek, kézjelek, mutatás, gesztusok. A mozdulatokkal való kommunikációnál lehet használni már meglévő jelrendszert (pl.: gesztusjel szótár: Erdélyi Andrea: Nézd a kezem!), vagy saját jeleket, jelzéseket kitalálni. A másik nagy csoporthoz eszközök szükségesek: ezek lehetnek „egyszerű” eszközök: képkártyák, tárgyjelek, fényképek, vagy elektronikus eszközök, például elektronikus kommunikációs programok.

Melyik a jó eszköz, módszer?

Sajnos nincs erre egyszerű válasz. Nincs egy olyan eszköz, amely mindenkinek, mindenre jó. Nagyon sok tényező játszik szerepet abban, kinek melyik eszköz(ök) fog(nak) a legjobban beválni. Mindig a kommunikációs megsegítést igénylő embert kell nézni, és a számára használható eszközöket kell kiválasztani, ugyanis a szakmai tapasztalatok azt mutatják, nem elég egy módszert megtanítani az adott személynek, hanem több eszközt kell bevonjunk a kommunikációs eszköztárába.

Ebben nagy segítséget jelenthet egy AAK szakember bevonása. Egy ilyen szakember képes az adott személy kommunikációs képességeit felmérni, szükségleteit, igényeit feltérképezni, és az összes elérhető eszköz közül a számára elérhető, neki megfelelő eszközöket bemutatni, használatukat megtanítani. Hasznos segítség lehet a megfelelő eszközök kiválasztásában is.

Miért kell egyszerre több eszközt, módszert alkalmazni?                                

Teljesen hétköznapi kommunikációs helyzetekben sem csupán a beszédet használjuk: gesztikulálunk, mutogatunk, játszunk a hangunkkal. Ezekkel a kimondott szavak jelentését árnyaljuk, akár teljesen kicsavarjuk. Tehát nem csak egy darab eszközt használunk mi magunk sem.

Másrészt a kommunikáció fejlesztése során minden elképzelhető helyzetre gondolnunk kell, hogy az adott személy minden helyzetben képes legyen kommunikálni. Hiába kommunikál kiválóan tableten futó kommunikációs programmal, ha nyaraláskor a Balatonba érthető módón nem viheti magával, és nem tudja jelezni például, hogy elfáradt, és kimenne a partra.

Összegzés:

A kommunikáció az alapja a társadalmi integrációnak, és a megismerő tevékenység alapeleme. Hiánya megkerülhetetlen problémákhoz vezethet. Az AAK eszközök, módszerek tehát nagy segítséget nyújtanak a kommunikációs nehézségek leküzdésében. Változatos és variálható rendszerei végett mindenki számára kialakítható a legoptimálisabb kommunikációs eszköztár. Az AAK felhasználását tekintve is egyénileg változó: egy életen át elkíséri a személyt, vagy a beszéd teljes kialakulásáig mankóként segíti a környezetében való boldogulásban.